„A Rolls-Royce egy pillanatra megállt, a motorzúgás sem hallatszott. Aztán a vezető hirtelen rákapcsolt, és a kocsi, mint valami rakéta, bevágott a fasorba. – Megőrült ez az ember? Mindhárman futásnak eredtek, és csak az átszakított korlátnál torpantak meg, amely a szakadék felett lengett. – Atyaúristen! – kiáltotta Parker. – Miért engedted, hogy beleüljön?” Ki ült a Rolls-Royce-ban? Miért kellett átszakítania korlátot és a tengerbe zuhannia? Van-e köze a kocsi utasának az arany Buddha titkához? És egyáltalán miféle titokzatos események játszódnak le a Mandalay House-nak nevezett magányos angol kastélyban? Teljes bejegyzés…
…valami megragadta benne és úgy vonzotta akár a mágnes. Azonnal odament hozzá és megszólította. Aztán néhány perc után már táncoltak. Brian úgy érezte, Melanie újra értelmet adott az életének. Abban a pillanatban, amikor mélyen egymás szemébe néztek, fellobbant köztük a szerelem, és nem telt bele egy év sem, máris sor került az esküvőre.
Az ember örök álma valósul meg e könyv lapjain. Hősei rátalálnak az elveszett Édenre, amit a valóságban hiába igyekszünk újra megteremteni, sőt talán egyre messzebb kerülünk tőle. Szép álom ez, de kockázatos is. Ennek kifejtése adja a regény valóban ritka izgalmait: merész fordulatosságát és a szellemi borzongásokat. Tibet és a Kék Hold völgye sokak szemében máig egyet jelent: a földi Paradicsom tökéletesen megvalósult modelljét. Ezt a képzetet hét évtizeddel ezelőtt James Hilton angol író teremtette meg, aki 1933-ban kiadta a 20. század később talán legismertebbé vált regényét, A Kék Hold völgyét. Azt a krimit, amire egyformán bólint rá ma is a legfinnyásabb irodalmi ízlésű olvasó és a krimirajongó is. Ezért fordították le londoni megjelenése után szinte azonnal számos nyelvre, köztük magyarra, és az sem véletlen, hogy magyarul éppen Déry Tibor fordításában jelent meg. Nagy sikerű filmek, színpadi változatok is készültek belőle, hatására jobb módú utazók seregei indultak Tibet és India határvidékének ismeretlen hegyei közé a lámakolostorokba.
„A Rolls-Royce egy pillanatra megállt, a motorzúgás sem hallatszott. Aztán a vezető hirtelen rákapcsolt, és a kocsi, mint valami rakéta, bevágott a fasorba. – Megőrült ez az ember? Mindhárman futásnak eredtek, és csak az átszakított korlátnál torpantak meg, amely a szakadék felett lengett. – Atyaúristen! – kiáltotta Parker. – Miért engedted, hogy beleüljön?” Ki ült a Rolls-Royce-ban? Miért kellett átszakítania korlátot és a tengerbe zuhannia? Van-e köze a kocsi utasának az arany Buddha titkához? És egyáltalán miféle titokzatos események játszódnak le a Mandalay House-nak nevezett magányos angol kastélyban? Teljes bejegyzés…
…valami megragadta benne és úgy vonzotta akár a mágnes. Azonnal odament hozzá és megszólította. Aztán néhány perc után már táncoltak. Brian úgy érezte, Melanie újra értelmet adott az életének. Abban a pillanatban, amikor mélyen egymás szemébe néztek, fellobbant köztük a szerelem, és nem telt bele egy év sem, máris sor került az esküvőre.
Az ember örök álma valósul meg e könyv lapjain. Hősei rátalálnak az elveszett Édenre, amit a valóságban hiába igyekszünk újra megteremteni, sőt talán egyre messzebb kerülünk tőle. Szép álom ez, de kockázatos is. Ennek kifejtése adja a regény valóban ritka izgalmait: merész fordulatosságát és a szellemi borzongásokat. Tibet és a Kék Hold völgye sokak szemében máig egyet jelent: a földi Paradicsom tökéletesen megvalósult modelljét. Ezt a képzetet hét évtizeddel ezelőtt James Hilton angol író teremtette meg, aki 1933-ban kiadta a 20. század később talán legismertebbé vált regényét, A Kék Hold völgyét. Azt a krimit, amire egyformán bólint rá ma is a legfinnyásabb irodalmi ízlésű olvasó és a krimirajongó is. Ezért fordították le londoni megjelenése után szinte azonnal számos nyelvre, köztük magyarra, és az sem véletlen, hogy magyarul éppen Déry Tibor fordításában jelent meg. Nagy sikerű filmek, színpadi változatok is készültek belőle, hatására jobb módú utazók seregei indultak Tibet és India határvidékének ismeretlen hegyei közé a lámakolostorokba.